A stressz és a rák kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat, és bár a pontos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a krónikus stressz negatív hatással lehet az egészségünkre, beleértve a daganatok kialakulásának kockázatát is.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a hosszan tartó stressz összefüggésben áll bizonyos rákfajták, például az emlő-, a vastagbél– és a prosztatarák fokozott veszélyével, emellett befolyásolhatja a rákkezelés hatékonyságát, gyengítheti az immunrendszert, és lassíthatja a felépülést. De miért történik mindez?
Ezek a legfőbb stresszorok
Stressz számos tényező hatására kialakulhat, és minden embernél más dolgok váltják ki. Fakadhat a napi kötelezettségekből, beleértve a munkát és a családot. Az egyéb stressztényezők közé tartoznak a bizonyos környezeti feltételeknek való kitettség, a szegénység, a diszkrimináció, de olyan súlyos egészségügyi problémák is okozhatnak stresszt, mint a rák. Kiválthatja a tökéletesség utáni vágy, a túl magas elvárások önmagunkkal szemben, a pesszimizmus vagy a jövővel kapcsolatos negatív gondolatok, sőt a kontrollvágy is, amikor valaki a minden helyzet feletti uralomra törekszik.
Fizikai stresszorok:
- Fájdalom: Fizikai sérülések, betegségek, krónikus fájdalom.
- Extrém hőmérséklet: Hőség, hideg.
- Zajszennyezés: Hangos környezet, zajos munkahely.
- Fizikai terhelés: Túlzásba vitt edzés, nehéz munka.
- Alváshiány: Nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás.
Pszichológiai stresszorok:
- Életmódváltás: Nagy változások az életben, például költözés, válás, új munkahely.
- Veszteség: Szerető személy elvesztése, munkahelyi változások, anyagi veszteség.
- Felelősség: Nagyfokú felelősség, elvárások.
- Bizonytalanság: A jövővel kapcsolatos aggodalmak, bizonytalan munkahelyzet.
- Tökéletesség utáni vágy: Magas elvárások önmagunkkal szemben.
Szociális stresszorok:
- Konfliktusok: Családi, baráti, munkahelyi konfliktusok.
- Társadalmi nyomás: Elvárások a társadalom részéről, megfelelési kényszer.
- Elszigeteltség: Magányosság, társas kapcsolatok hiánya.
- Diszkrimináció: Megbélyegzés, előítéletek.
Környezeti stresszorok:
- Természeti katasztrófák: Földrengés, árvíz, tűzvész.
- Szennyezés: Levegőszennyezés, víz- és talajszennyezés.
- Túlzsúfoltság: Nagy tömegű emberek egy helyen.
Fontos megjegyezni, hogy a stresszorok hatása egyénenként eltérő. Ami az egyik ember számára feszültséget okoz, a másik számára nem jelent problémát. Emellett a stressz szintjét befolyásolja az egyén személyisége, életmódja és stresszkezelő képessége is.
Hogyan hat a stressz a szervezetre?
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, szervezetünk egy sor fiziológiai változáson megy keresztül. A stresszhormonok szintje megemelkedik, ami segít a testünknek alkalmazkodni a kihíváshoz. Az epinefrin és noradrenalin növelik a vérnyomást, a pulzusszámot és a vércukorszintet. Bár a „küzdj vagy menekülj” válasz támogatja a szervezetet a pillanatnyi stressz kezelésében, ha ezt a választ a hosszú távú vagy krónikus stressz okozza, káros lehet. Krónikus stressz esetén ez a rendszer folyamatosan készenlétben van, ami gyulladást, immunrendszeri problémákat és egyéb egészségügyi problémákat okozhat. A gyulladás szerepet játszhat a rákos sejtek növekedésében és szaporodásában. Az immunrendszer gyengülése pedig nehezíti a szervezetnek, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket. A kutatások kimutatták, hogy a krónikus stresszben szenvedőknek emésztési problémáik, szívbetegségük, magas vérnyomásuk és legyengült immunrendszerük lehet. A krónikus stresszt átélők hajlamosabbak a fejfájásra, az alvászavarokra, a koncentrációs nehézségekre, a depresszióra és a szorongásra, valamint a vírusfertőzésekre.
A krónikus stressz és a rák kapcsolata: egy komplex kérdés
Az eddig elvégzett vizsgálatok eltérő eredményeket hoztak. Egy kanadai férfiak körében végzett eset-kontroll vizsgálat összefüggést talált a munkahelyi stressz és a prosztatarák kockázata között, míg egy hasonló vizsgálat nem jutott erre a következtetésre.
Egy több mint 100 000 egyesült királyságbeli nő bevonásával végzett prospektív tanulmány nem számolt be kapcsolatról az emlőrák kockázata és az észlelt stresszszint között.
A családi emlőrákos érintettség fokozott kockázatának kitett ausztrál nők körében végzett 15 éves prospektív vizsgálat nem talált összefüggést az akut és krónikus stresszorok és a mellrák kockázata között.
Egy 142 prospektív tanulmány 2008-as metaanalízise során Ázsiában, Ausztráliában, Európában és Amerikában a stressz a tüdőrák magasabb előfordulási gyakoriságával járt.
Az Európában és Észak-Amerikában végzett kilenc megfigyeléses tanulmány 2019-es metaanalízise szintén összefüggést talált a munkahelyi stressz és a tüdő-, vastagbél- és nyelőcsőrák kockázata között.
A kutatások valóban ellentmondásosak, a válasz pedig nem egyértelmű. Ennek több oka van:
A rák kialakulása több tényező együttes hatásának eredménye: A genetikai hajlam, az életmód, a környezeti hatások és a betegségek mind szerepet játszanak. A stressz csak egy a sok közül.
A stressz hatásai egyénenként eltérőek: Az, hogy a stressz hogyan hat az egyénre, függ a személyiségétől, a stressz típusától és időtartamától, valamint az egészségügyi állapotától.
Nehéz elkülöníteni a stressz hatását más tényezőktől: A kutatások során nehéz kizárni, hogy más tényezők ne befolyásolják az eredményeket.
Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a stressz összefügg a rák kockázatával, a kapcsolat közvetett lehet. Például a krónikus stressznek kitett emberekben bizonyos egészségtelen viselkedések alakulhatnak ki, mint például a dohányzás, a túlevés, a fizikai aktivitás csökkenése vagy az alkoholfogyasztás, amelyek maguk is bizonyos rákbetegségek fokozott rizikójával járnak.
A stresszhormonok felébreszthetik a szunnyadó rákos sejteket
Sok ráktúlélő legrosszabb rémálma válik valóra azzal, hogy a betegség kiújul. A rák még évekkel a sikeresnek tűnő kezelés után is újra növekedésnek indulhat, és a tudósok nem tudják, hogyan történik ez. Egy új tanulmány azt sugallja, hogy a stresszhormonok felébreszthetik a szunnyadó rákos sejteket, amelyek a kezelés után a szervezetben maradnak. Egyes rákkezelések a túlélő rákos sejteket hibernált állapotba kényszerítik, amelyek vagy leállnak, vagy nagyon lassan növekednek. Mivel olyan kevés van belőlük, nem lehet őket standard tesztekkel megtalálni, és általában nem okoznak problémát, hacsak nem kezdenek újra növekedni. Az egereken végzett kísérletekben egy stresszhormon láncreakciót váltott ki az immunsejtekben, ami arra késztette az alvó rákos sejteket, hogy felébredjenek és ismét daganatokat képezzenek.
Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a noradrenalin, amely a szervezet stressszre adott válaszának részeként szabadul fel, serkenti a metasztázisokat. Ez a hormon aktiválhatja a neutrofileket is, amelyek egyfajta immunsejtek. A neutrofilek egyrészt védelmezik a szervezetet a fertőzésekkel szemben, másrészt bizonyos körülmények között elősegíthetik a tumor növekedését. Számos gyulladásos mediátort szabadítanak fel, amelyek elősegíthetik a daganat fejlődését és terjedését. A tumorok gyakran képesek megtéveszteni az immunrendszert, és a neutrofileket arra kényszerítik, hogy gátolják a többi immunsejt, például a T-sejtek aktivitását. A neutrofilek közvetve vagy közvetlenül elősegíthetik az új véredények képződését (angiogenezis) a tumorban, biztosítva ezzel a tumor növekedéséhez szükséges tápanyagokat és oxigént.
Egy 2019-es tanulmány kimutatta, hogy a stresszhormonok hatására bizonyos típusú immunsejtek, például a regulátor T-sejtek aktiválódhatnak. Ezek a sejtek általában az immunválasz szabályozásában vesznek részt, de a tumorok mikrokörnyezetében gátolhatják az antitumor immunválaszt, így elősegítik a daganat növekedését. Ez azt jelentheti, hogy a stressz nemcsak felébreszti az alvó daganatsejteket, hanem megfelelő környezetet is biztosít a növekedésükhöz.
Miként hat a stressz a rákos betegekre?
Az állatmodelleken és a laboratóriumban tenyésztett emberi rákos sejteken végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a krónikus stressz a rák súlyosbodását és terjedését okozhatja. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy amikor az emberi daganatokat hordozó egereket bezárták vagy elszigetelték más egerektől – olyan körülmények között, amelyek fokozzák a stresszt –a daganataik nagyobb valószínűséggel növekedtek és metasztatizáltak.
A krónikus stressz a szteroidhormonok egyik osztályának, az úgynevezett glükokortikoidoknak a felszabadulásához vezethet. A glükokortikoidok gátolhatják az apoptózist, vagyis a programozott sejthalált, növelhetik az áttétképződés valószínűségét és a kemoterápiával szembeni rezisztenciát. Bizonyos körülmények között a glükokortikoidok stimulálhatják a rákos sejtek osztódását. Erős immunszuppresszív hatással bírnak, így gátolhatják az immunrendszer azon képességét, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket.
Fontos megjegyezni: A stressz és a rák közötti kapcsolat komplex, és számos tényező befolyásolhatja. Nem minden rákos megbetegedés vezethető vissza a stresszre, és a stressz csökkentése önmagában nem garantálja a rák megelőzését.
Források:
https://www.cancer.gov/about-cancer/coping/feelings/stress-fact-sheet
https://www.cancer.gov/news-events/cancer-currents-blog/2021/cancer-returning-stress-hormones
