Az elhízás hazánkban is egyre nagyobb problémát jelent, és komoly egészségügyi kihívások elé állítja a társadalmat. Jelentősen növeli rengeteg betegség kialakulásának kockázatát, köztük a rákét. Mutatjuk, mi az összefüggés a rák és elhízás között.
2019-es adatok alapján Magyarország az Európai Unió második legelhízottabb tagországa volt. Ez azt jelenti, hogy hazánk felnőtt lakosságának jelentős része küzdött túlsúllyal vagy elhízással. Ez pedig óriási probléma, hiszen a rák és az elhízás szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Magyarországon népbetegség lett az elhízás
Az egészséges testsúly megtartása fontos a rák és más krónikus betegségek, például a szív- és a cukorbetegség kockázatának csökkentése érdekében, ennek ellenére Magyarországon a túlsúly és az elhízás népbetegséggé vált. Ennek szerteágazó okai vannak. A modern életmód egyre inkább a mozgásszegény tevékenységeket részesíti előnyben, a munkahelyeken, az iskolákban és otthon is kevesebb időt töltünk fizikai aktivitással, ami hozzájárul a súlytöbblethez. A feldolgozott élelmiszerek, a magas cukor- és zsírtartalmú ételek fogyasztása egyre elterjedtebb, emellett a modern életmódhoz gyakran társuló stressz érzelmi evéshez vezethet, ami szintén növeli a súlyunkat. Egyre több szabadidőnket töltjük elektronikai eszközökkel: videojátékokkal, tévézéssel vagy internetezéssel. Ezek a tevékenységek elvonják a figyelmet a mozgásról és a szabadtéri tevékenységekről. Az elektronikus eszközök által kibocsátott kék fény zavarhatja az alvás-ébrenlét ciklusunkat, nehezítve az elalvást és rontva az alvás minőségét. Az alváshiány pedig számos egészségügyi problémát eredményezhet, köztük az elhízást, mivel befolyásolja az éhség- és telítettségérzetet szabályozó hormonokat.
Hogyan rombolja a túlsúly a szervezetet?
A túlsúlyos embereknél gyakrabban fordul elő tápanyaghiány. Ez elsősorban azért van, mert sokszor nem fogyasztanak elegendő zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és más, tápanyagban gazdag élelmiszert. Ehelyett inkább feldolgozott, magas kalóriatartalmú ételeket részesítenek előnyben, amelyekben kevés az esszenciális vitamin és ásványi anyag. Az immunrendszer megfelelő működéséhez számos vitaminra és ásványi anyagra van szükség. Ha ezekből a szervezet hiányt szenved, akkor az immunrendszer gyengül és így nehezebben védekezik a betegségek ellen, beleértve a rákot is. A felesleges zsír az egész szervezet működését befolyásolja, és számos betegség kialakulásának rizikóját növeli. Az alábbiakban felsoroljuk, melyek ezek:
- Szív- és érrendszeri betegségek: A túlsúlyos embereknél nagyobb a kockázata a magas vérnyomásnak, a magas koleszterinszintnek, a szívkoszorúér-betegségnek és a sztróknak. A felesleges zsír megterheli a szívet és az ereket, növelve a szívbetegségek kialakulásának eshetőségét.
- 2-es típusú cukorbetegség: A túlsúly és az elhízás az egyik legfontosabb rizikófaktor a 2-es típusú diabétesz kialakulásában. A felesleges zsírsejtek megzavarják az inzulinreceptorok működését, így a sejtek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulinra, emiatt a glükóz a vérben marad.
- Zsírmáj: A zsírmáj egy olyan állapot, amikor a májsejtekben zsír rakódik le. A túlsúly és az elhízás az egyik leggyakoribb oka. Hosszú távon májcirrózishoz és májrákhoz vezethet.
- Ízületi problémák: A kövér embereknél nagyobb a kockázata az ízületi gyulladásnak, a porckopásnak és más mozgásszervi problémáknak. A felesleges súly megterheli az ízületeket, különösen a térd- és csípőízületet.
- Alvási apnoe: Ez egy olyan alvászavar, amikor alvás közben többször is megszakad a légzés, ami számos más egészségügyi problémához vezethet, például magas vérnyomáshoz és szívbetegséghez.
- Lelki problémák: Az elhízás gyakran társul depresszióval, szorongással és alacsony önértékeléssel. A társadalmi elvárások és a diszkrimináció is hozzájárulhatnak ezekhez a problémákhoz.
Miért okoz rákot a zsírfelesleg?
A túlsúly és az elhízás több mint 13 féle rák kialakulásának esélyét növeli, például a vastagbél-, az emlő- és a májrákét. De miért van ez? A felesleges zsírszövet nemcsak energiatárolóként funkcionál, hanem aktív endokrin szervként is viselkedik, vagyis hormonokat, úgynevezett adipocitokineket termel. Ezek a molekulák kulcsfontosságú szerepet játszanak a szervezet energiaháztartásának szabályozásában, az anyagcsere folyamatokban, valamint a gyulladásos folyamatokban. Befolyásolják az inzulinérzékenységet, a vércukorszintet, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Bár szükség van rájuk, a felesleges zsírszövetben túl sok termelődik belőlük, ami számos egészségügyi problémához vezethet. A felesleges adipocitokinek szerepet játszanak olyan betegségek kialakulásában, amelyek gyakran társulnak az elhízáshoz, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes rákfajták.
Milyen ráktípusok kapcsolódnak a súlytöbblethez?
A túlsúly vagy elhízás egyértelműen összefüggésben áll számos ráktípus fokozott kockázatával, beleértve:
- Mellrák (menopauzán túli nőknél)
- Vastag– és végbélrák
- Endometriumrák (a méh nyálkahártyájának rákja)
- Nyelőcsőrák
- Epehólyagrák
- Veserák
- Májrák
- Petefészekrák
- Hasnyálmirigyrák
- Gyomorrák
- Pajzsmirigyrák
- Mielóma multiplex
- Meningioma (az agyburokból kiinduló jóindulatú daganat)
A kövérség más rákos megbetegedések kockázatát is növelheti, beleértve a Non-Hodgkin limfómát, a mell-, száj- és torokrákot, valamint a prosztatarák agresszív formáit. A testsúllyal való kapcsolat egyes rákos megbetegedések esetében erősebb, mint másoknál. Úgy tűnik, hogy a túlsúly az összes méhnyálkahártyarák több mint felében fontos tényező.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túlsúly vagy az elhízás növeli a rák kiújulásának kockázatát a kezelés után és számos rák esetében csökkentheti a túlélési esélyeket. A rákkezelés alatt és után is meg kell próbálni elérni, majd megtartani az egészséges testsúlyt. A fizikai aktivitás növelése és a gyógyulás utáni súlygyarapodás elkerülése pedig jelentős előnyökkel jár.
Fontos! Bár a fogyás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak és számos előnnyel jár, köztük a rák bizonyos típusainak megelőzésével, azonban nem garantálja, hogy soha nem leszünk rákosok. Más tényezők, például a genetika és a környezeti hatások is szerepet játszhatnak benne. Sok daganatos megbetegedés a korai szakaszában tünetmentes, ezért van szükség a szűrésre. A rák korai felismerése létfontosságú a túlélés szempontjából.
Források:
https://www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/obesity/obesity-fact-sheet