Bár a primer gerincdaganat nagyon ritka, az áttétes gerincrák sajnos már sokkal gyakoribb. Gyógyítása az utóbbi években sokkal sikeresebb lett, jelentősen nőtt a túlélés ideje. Erről is beszélt egy budapesti közönségtalálkozón dr. Szövérfi Zsolt PhD gerincgyógyász, gerincdaganat specialista, aki a gerincdaganatok gyógyításának lehetséges módszereit is ismertette.
Dr. Szövérfi Zsolt elondta, hogy a gerincdaganatok kétfélék lehetnek. Vannak olyanok, amelyek a gerincből alakulnak ki, míg mások áttétként jelennek meg. Mivel a daganatok száma világszere növekszik, így a metasztázisok is egyre gyakoribbak. Ezzel szemben a gerinc alkotóelemeiből kialakuló primer daganatok jóval ritkábbak. Magyarországon 100 ezer emberre évente 2-8 eset jut, és jellemzően lassan fejlődnek ki, sok év, mire panaszt okoznak ezért is nehéz a korai felismerésük. És amiatt is, hogy a tünetek nem specifikusak a primer és az áttétes gerincdaganat esetében egyaránt a fájdalom a leggyakoribb panaszt. A daganat nyomhat ideget, okozhat törést és bénulást, ezek azonban a többi között csontritkulásra, porckorongsérvre is utalhatnak. Főleg, ha idősebb korban, a gerinccel kapcsolatos fájdalmak nem reagálnak a hagyományos terápiákra, akkor érdemes ebbe az irányba is elindulni. Akár egy röntgenfelvétel is utalhat a rákos elváltozásra, az MRI az a diagnosztikai módszer, ami káros mellékhatások nélkül szinte tökéletes képet ad a gerincről. Amennyiben a gyanú beigazolódik, a biopszia pontosan kimutatja, hogy rosszindulatú az elváltozás, vagy sem.
Nő a gerincdaganat túlélési ideje
A medián túlélés a gerincdaganatok esetében 10-20 évvel ezelőtt rendkívül rövid volt, a diagnosztizált betegek fele 5 hónapot követően elhalálozott. Jól célzott kezeléseknek köszönhetően mára a mediánérték megduplázódott. Ez is azt mutatja, hogy a daganatos betegség már nem végítélet, megfelelő stratégiával jelentősen javulnak az életkilátások – legalábbis az esetek nagy részében. Ehhez az is kell, hogy a gyógyítás minél előbb megkezdődjön, és ne legyen a páciens ágyban fekvő beteg. Áttéteknél a sebészi kezelés másodlagos beavatkozás, az első mindig az onkoterápia.
A sebészeti beavatkozás önmagában nem elég
A metasztázisokra szisztémás betegségként kell tekinteni, hiszen az áttét egy primer daganatból alakult ki és nem tudni, hol alakulnak ki ebből további rákos daganatok. A leggyakoribb a tüdőből, májból, emlőből és az emésztőrendszerből kialakuló áttét.
Épp emiatt, az onkológiai terápia az egész testet kezeli, míg a sugárterápia és a sebészi beavatkozás célzott. A sebész palliatív munkát végez, tehát nem tudja a szó klasszikus értelmében meggyógyítani a beteget, hanem csak azt az adott elváltozást, problémát képes megszüntetni. A sebészi beavatkozás ugyanakkor nemcsak a túlélés meghosszabbításáról, hanem az életminőség javításáról is szól. Hogy a maradék életét, ami sok év is lehet, a beteg ne ágyban, fájdalmak közepette töltse.
Dr. Szövérfi Zsolt elmondta, hogy a daganat következtében a csigolya eltörhet és elmozdulhat, ami akár bénulást is okozhat. Ilyenkor a sebész dolga, hogy járóképessé tegye a beteget, méghozzá minél gyorsabban. A másik cél lehet a fájdalom megszüntetése vagy legalább csökkentése, hiszen a gerincsérülések rendkívüli fájdalommal járhatnak. Sokszor morfinszármazékokkal sem enyhíthető megfelelően. Sebészi beavatkozással a daganat mérete is csökkenthető, ez azért lényeges, mert így hatékonyabb lesz a kemoterápia. Amennyiben kisebb a daganat, kevesebb daganatsejtet kell elpusztítani, és ezáltal kevesebb toxikus anyag – azaz elhalt rákos sejt – marad a szervezetben.
Fontos tehát a daganat teljes vagy részleges eltávolítása, illetve szükség esetén a gerincstabilitás visszaállítása. A mozgásképesség fenntartása azért is fontos, mert a kemoterápia járóbeteg ellátás keretében történik, kórházi bennfekvéssel nagyon nehezen oldható meg.
Egy másik esetben vesedaganat kapcsán jelentkezett derékfájdalom. Kiderült, hogy daganatos elváltozásról van szó, amely végül teljesen kitöltötte a gerinccsatornát, ami azonnali műtéti beavatkozást igényelt. Itt is gerincstabilizáció történt, hogy elkerüljék a bénulást.
Hatékony lehet a primer gerincdaganat kezelése
A szakember hangsúlyozta, hogy a műtétek megterhelik a szervezetet, főleg akkor, ha transzfúzióra van szükség, mert ez erősen legyengíti a beteg immunrendszerét. Ezért is igyekeznek minimalizálni a sebészi beavatkozás mértékét és így a szöveti károsodás nagyságát.
Létezik immunterápia és biológiai terápia, ezeket bizonyos esetekben alkalmazzák.
Mivel, a primer gerincdaganatok nagyon ritkák, és emiatt sokkal kevesebb gyógyszert fejlesztettek ki a célzott kezelésükre. Sokkal nehezebb tehát a gyógyításuk, és főleg akkor, ha a hagyományos kémiai terápiákra nem reagálnak. Ugyanakkor, ezek a daganatok rendszerint lassan alakulnak ki, akár 5-10 év is eltelhet, míg jelentkeznek a panaszok. Primer gerincdaganat esetében lényeges a daganat teljes eltávolítása, ami általában bonyolult sebészi beavatkozást igényel, hiszen a daganat méreténél nagyobb csontmennyiséget kell kivenni, vigyázva az idegekre. A daganat eltávolításakor a gerinc stabilizációja is megtörténik, ha a teljes csigolyát eltávolítják, akkor ezt a hiányt áthidalják. Az ilyen beavatkozások után hosszú túlélésre, sőt, jó eséllyel teljes gyógyulásra lehet számítani. Ilyen sikertörténet annak a 13 éves kislánynak az esete is, aki hasi fájdalmakra panaszkodott, és kiderült, hogy gerincdaganatban szenved. szerencsére egy olyan típusra, mely jól reagál a kezelésekre, a sebészeti beavatkozással pedig el lehetett érni a gyógyulást.