A rák számos típusának kockázata az életkorral növekszik. A prosztata-, bőr-, mell- és tüdőrák gyakoribb az idősek körében. A hererák azonban a fiatal emberek betegségnek számít, mivel a 45 év alattiak vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak.
Bármely életkorban nehéz megbirkózni a rákkal. A hererákban szenvedő fiatal férfiak azonban nemcsak a prognózisuk miatt aggódhatnak, hanem amiatt is, hogy a betegségük milyen hatással lesz a jövőbeli terveikre. Szerencsére a hererák kezelése nagyon sikeres, így a kilátások a legtöbb férfi számára jók. A teljes gyógyulás esélye nagyobb lehet, ha a rákot korán észlelték, még azelőtt, hogy a herén kívülre terjedne. Ehhez azonban fontos a rendszeres önvizsgálat.
Melyek a hererák kockázati tényezői?
Nem ismert, hogy egyeseknél miért alakul ki a betegség. Nem a herék sérülése okozza, de vannak olyan tényezők, amelyek növelhetik a kockázatát. Ezek az alábbiak:
A hererák a 15 és 45 év közötti férfiak leggyakoribb daganatos megbetegedése, legtöbbször a 20-35 év közötti férfiaknál diagnosztizálják. Bár a betegség ritka a pubertás előtt vagy 50 éves kor után, néha előfordul ebben az életkorban is.
Rejtettheréjűség esetén nagyobb a hererák kockázata. Mindkét here a hasban alakul ki a magzati fejlődés során, és jellemzően a születés előtt száll le a herezacskóba.
Ha a családban korábbam előfordult a hererák, nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. A kutatók próbálják kideríteni, hogy mely gének játszhatnak szerepet a hererák családi anamnézisében.
Ha az egyik herében rákos megbetegedés volt, nagyobb eséllyel alakul ki a másikban is.
A hererák gyakrabban fordul elő fehér férfiaknál, mint a fekete az ázsiai származásúaknál, de hogy miért az nem egészen világos.
A HIV-fertőzötteknél valamivel nagyobb a kockázata ennek a betegségnek
Rizikófaktorok, amelyek növelik a hererák esélyét
A következőket összefüggésbe hozták a hererákkal, de nincs elég bizonyíték arra nézve, hogy biztosan kockázatot jelentenek.
- Átlagostól nagyobb testmagasság
- Kalciumlerakódások a herékben (úgynevezett here microlithiasis)
- Tűzoltóként való foglalkozás
- Termékenységi problémák
- Kannabisz fogyasztása
- Bizonyos növényvédő szerekkel történő érintkezés
- Dietil-stilbösztrol (DES) expozíciónak való kitettség a születés előtt (régen azoknál a terhes nőknél alkalmazták, akiknél fennállt a vetélés lehetősége)
- Késői pubertás
Melyek a hererák tünetei?
A hererákot sokszor maga az érintett fedezi fel, de többnyire már előrehaladott állapotban. Az alábbi tünetek utalhatnak rá:
- Kicsiny, borsónyi, tömött, többnyire fájdalmatlan csomó megjelenése a herében
- Megnagyobbodott here
- A herezacskó kitelítődésének, nehezebbé válásának érzete
- Tompa fájdalom az alhasban vagy a lágyékban
- Hirtelen folyadékfelhalmozódás a herezacskóban
- Kényelmetlen, húzó érzés, fájdalom a herezacskóban vagy a herében
Időnként távoli tünet is jelentkezik, amely leginkább mellmegnagyobbodás formájában nyilvánul meg. Ha a fentebb leírt tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvoshoz kell fordulni!
Másodlagos hererák
Azokat a rákos megbetegedéseket, amelyek egy másik szervből indulnak ki, majd a herékben áttétet képeznek, másodlagos hererákoknak nevezzük. Ez megfigyelhető az akut leukémiában szenvedő fiúknál, de a prosztata-, tüdő-, bőr- és vesedaganat szintén átterjedhet a herékre. Ezeknek a rákoknak a prognózisa rossz, mivel gyakran egyéb szerveket is érintenek. A kezelés a rák konkrét típusától függ.
Hogyan kezelik a hererákot?
A kezelés számos tényezőtől függ, például a hererák típusától és attól, hogy elterjedt-e. A terápia fontos része a rák által érintett here műtéti eltávolítása, és egyes esetekben az áttéteket tartalmazó nyirokcsomóké is. Ha a daganat továbbterjedt, kiegészítésként sugár- és kemoterápiát is előírnak. A hererák sugárzással történő kezelése növelheti más rákos megbetegedések kockázatát az élet későbbi szakaszában.
Egyes kutatások szerint, a cordycepin, a Cordyceps sinensis (pecsétviaszgomba) bioaktív összetevője gátolja a rákos sejtek proliferációját és elősegítheti a sejthalált a sejtciklus leállása, az apoptózis és az autofágia indukálásával.
A herék önvizsgálata
A Magyar Rákellenes Liga iránymutatása szerint a here önvizsgálata már a pubertáskortól ajánlott. A legalkalmasabb idő a herék vizsgálatára a fürdőkádban vagy a zuhany alatt, vagy közvetlenül a tisztálkodás után adódik, amikor a herezacskó izomzata a leglazább. A tenyérre helyezett herezacskót könnyedén emelgetve, előbb az egész szervet, majd külön-külön hol az egyik, hol a másik herét kell mérlegelni. Nem rendellenes, ha az egyik here kissé súlyosabb a másiknál. Az a fontos, hogy észlelhető-e változás, vagy hogy egyik vagy másik here a szokásosnál súlyosabb-e. Óvatosan, a mutató- és a hüvelykujjal körbetapogatva mindkét herét ellenőrizni kell, hogy nem nagyobbodtak-e meg, illetve nem tapintható-e rajtuk valamilyen csomó. Ha esetleg rugalmas duzzanat észlelhető, az a herezacskóban lévő folyadékra utalhat. Ez valószínűleg nem hererák, hanem ún. vízsérv, ami egyszerűen kezelhető. Ha a heréket a hímvessző töve felé tapintja, kitapinthatja az ondóvezetéket és a mellékheréket is. Azok, akik először vizsgálják magukat, ezeket esetleg csomóként értékelhetik. Nem kell megijednii.
Figyelem!
Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. Betegség esetén minden esetben forduljon szakorvoshoz. A táplálékkiegészitők nem helyettesítik a változatos, egészséges étrendet és a rendszeres testmozgást. Az eredmények egyénenként eltérőek lehetnek és nem garantáltak.
Források:
https://www.healthdirect.gov.au/testicular-cancer
https://daganatok.hu/hererak/a-hererak-tunetei
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33172093
https://www.cancer.org/cancer/types/testicular-cancer/about/what-is-testicular-cancer.html
