Mikrobiom és bélflóra: nincs egyik a másik nélkül

Az eredeti dr. Fachet gyógygomba egyenesen a feltalálótól

Mikrobiom vagy bélflóra?

Azt már szinte mindenki tudja, hogy a jól működő bélflóra nélkül nem lehetünk egészségesek. Valójában ez féligazság, ugyanis a bélflóra csak egy része a mikrobiomnak, ami egy összetett rendszer. Erről beszélt a Hegyvidékiek Egészségiskolája előadásán Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember, aki azt is elmondta mit kell tennünk azért, hogy valóban jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bár a bélflóra szerepe rendkívül fontos, amikor az emberi test flórájáról beszélünk, akkor a mikrobiomra kell gondolni – hívta fe a figyelmet Kálóczi-Wolher Veronika. A Budai Egészségközpont szakembere kifejtette, hogy a mikrobiom a szájüregtől a végbélnyílásig tart, nőknél ide tartoznak a nemi szervek, és természetesen mindkét nemnél része a vastagbélben elhelyezkedő bélflóra is. Teljességgel egyedi olyan, mint az ujjlenyomat, összetétele 30 százalékban általános, míg 70 százaléka személyre szabott.

Mire jó a mikrobiom?

A mikrobiomot felépítő probiotikus baktériumok számtalan jótékony hatással rendelkeznek. Támogatják az immunrendszer működését, segítik az emésztést, az anyagcserét, közreműködnek egyes vitaminok termelésében. Az elhízás is egy olyan korkép, ami összefüggésben áll a mikrobiommal, az emésztőrendszer állapota ráadásul befolyásolja az agyműködést. Tulajdonképpen ez egy kétirányú utca, az agyban termelődő hormonok is hatással vannak a mikrobiomra.

Tartsuk a súlyunkat

A rendszeres mozgás és helyes életmód mellett, a normál tápláltsági állapot a kulcs abban, hogy megőrizzük mikrobiomunk egészségét. Ha túlsúlyosak vagyunk, az kifejezetten káros a flóránkra, és számos más patológiás betegség előszobája, kiváltó oka lehet. Magyarország világviszonylatban negyedik a túlsúly és az elhízás tekintetében, kutatások szerint 10 nőből 6, 10 férfiből 7 számít elhízottnak, ráadásul ez már a 35 éves életkorban jelentkezik. Az elhízás gyakorisága 1975 óta 138 százalékkal emelkedett, és a káros folyamat a gyerekekre is igaz. A tápláltsági állapotot a BMI, azaz a testtömegindex mutatja meg, a 19-25 közötti tartomány lenne a megfelelő, 25 felett túlsúlyt, 30 felett elhízást mutat. Egyszerű a számolás, a kilóban megadott testsúlyt kell elosztani a méterben kifejezett magasság négyzetével.

Nem a BMI a legjobb megközelítés

Manapság a BMI számítást azonban elavultnak tekintik, hiszen például, ha valaki izmos, neki magasabb lesz az értéke. Ezért érdemes évente testösszetétel mérésre elmenni, mert ez sokkal pontosabb képet mutat az elhízással, túlsúllyal kapcsolatban. A mérés során kiderül az is, hogy hol helyezkedik el a zsír, ami akkor a legveszélyesebb, ha az izom alatt a hasüregben rakódik le. A haskörfogat összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségekkel, férfiaknál a 94-102 cm, nőknél a 80-88 cm feletti érték a köldöknél mérve fokozott, illetve jelentősen fokozott kockázatot jelent.

Hogyan lehet a testsúlyunkat optimalizálni?

A nagy kérdés, hogy miért is hízunk el. Régi mumus a szénhidrát, holott nem ez az egyetlen tényező. Magyarországon ráadásul a lakosság több, mint 90 százaléka az ajánlottnál jóval kevesebb szénhidrátot visz a szervezetébe, mégis sok az elhízott. A megfejtés a zsír, a magyarok 90 százaléka a kelleténél jóval több zsírt fogyaszt.

Javasolt az összetett szénhidrátok bevitele, ezek lassabban ürülnek ki a gyomorból, ezért tovább tart a teltségérzet, lassabban szívódnak fel, lassabban emelik a vércukorszintet. Ezek az élelmi rostok megkötik a felesleges koleszterint és a méreganyagokat. Mivel elnyákosodnak, bevonják a bélnyálkahártyát, így a béldaganatok megelőzésében is fontos szerepet játszanak, ahogyan a bélmozgásokat is javítják. Ilyen összetett szénhidrátokat tartalmaznak a teljeskiőrlésű gabonák, lisztek, a barna rizs, a basmati rizs, a köles, az árpa, a hajdina, a quiona, a zabkorpa és a búzakorpa.
Ezekkel szemben az egyszerű szénhidrátokból, mint a cukor vagy a fehér liszt, jóval kevesebbet szabad fogyasztani.

Egészséges ételek, egészséges mikrobiom

A már felsoroltakon kívül, magas az élelmirost-tartalma a zöldségeknek és gyümölcsöknek, vagy éppen a máknak, amit akár joghurtba is keverhetünk. Az ajánlás szerint minimum napi fél, de akár egy kiló zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztani, 3-2 arányban. Hetente legalább húszféle zöldség, gyümölcs bevitelére lenne szükség ahhoz, hogy a mikrobiomunk egészséges legyen.

Vannak olyan állapotok, amikor a fehérjebevitelt javasolt megemelni: ilyen a gyermekkor, sportolás, várandóság, betegségből való felépülés. Az idősek esetében a normál izomtömegvesztés lassítható a megfelelő fehérjemennyiséggel. Fele-fele arányban kell állati és növényi eredetű fehérjeforrásokat fogyasztani, előbbibe tartoznak a tejtermékek, amikből a zsírszegényt válasszuk, míg a húsokból inkább a halakat, vagy a szárnyasokat részesítsük előnyben. A növényi fehérjeforrások közé tartoznak a hüvelyesek, a csírák.

Veszélyesek a felvágottak, az édességek, a könnyen kenhető sajtok, mert ezek tele vannak rejtett zsírokkal. Az olajos magvak jótékony zsírokat tartalmaznak, ugyanakkor magas a kalóriatartalmuk. A telített zsírok az állati eredetű, szobahőmérsékleten szilárd zsírok. A telített zsírok összefüggésbe hozhatók az emlődaganattal és a szív- érrendszeri betegségekkel.

Telítetlen zsírok közé tartozik az olívaolaj, amit nem szabad sütésre használni. Többszörösen telítetlen zsírsavak az omega-3 zsírsavak, amiket pótolni kell, ha nem eszünk elég halat. Omega-6 zsírsavak beviteléhez a napraforgóolaj a legjobb, ezt viszont szintén nem szabadna hevíteni, mert karcinogén anyagok szabadulnak fel belőle. Fontos a mozgás, méghozzá pulzuskontroll mellett, heti 150 perc lenne a minimum, amit heti 2 izomerősítéssel kellene kiegészíteni. A heti 10-13 ezer lépés megtétele szintén sokat segít az egészség megőrzésében

Mikrobiom és gyógygombák

Látható a fentiekből, hogy a bélflórát felépítő jótékony baktériumok szaporodásához élelmi rostokra van szükség. A leghatékonyabbak a prebiotikumok, amelyeket a szervezet nem képes lebontani, ám a jótékony baktériumok igen, sőt, ezekkel táplálkoznak. Ha tehát elegendő prebiotikus rostot fogyasztunk, a bélflóránk hatékonyabban fog működni:

– erősebb lesz az immunrendszerünk,
– jobbá válik az emésztésünk,
– hatékonyabb lesz a tápanyagok felszívódása.

Összességen egészségesebbek leszünk, és védettebbek a betegségekkel szemben.
Prebiotikus rostokat tartalmaznak a zab, árpa, hüvelyesek, banán, articsóka, hagymafélék – ezek leginkább inulint tartalmaznak.
Még jobb választás a gyógygombák fogyasztása, ezekben ugyanis kimagasló mennyiségben találhatók béta-glükánok  és más különleges poliszacharidok, amelyek szelektíven táplálják a bélflóra jótékony baktériumait.