Mit lehet tenni az áttétképződés ellen?

Az eredeti dr. Fachet gyógygomba egyenesen a feltalálótól

Mit lehet tenni az áttétképződés ellen?

Az áttétképződés, a rák terjedésének legpusztítóbb fázisa elleni küzdelemben egy spanyol kutatócsoport forradalmi felfedezést tett, ami alapvetően változtathatja meg a betegség kezelését.

A metasztázis a rákot azért teszi halálossá, mert a daganatból kiszabaduló sejtek a vér- és nyirokkeringésen keresztül szétvándorolnak, majd a távoli, létfontosságú szervekben új daganatokat hoznak létre, ellehetetlenítve a teljes gyógyítást. A kutatók most épp azt a túlélési mechanizmust tárták fel, amellyel a rákos sejtek képesek ezt a terjedést végrehajtani. A jó hír az, hogy ez a folyamat blokkolható.

Így védi magát a rákos sejt a DNS-károsodástól

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákos sejtek képesek gyors energialöketet adni maguknak, amikor mechanikai stressz éri őket, azaz amikor a tumor sűrű szövetében össze vannak zsúfolva, vagy amikor a terjedés során be kell préselődniük a szűk erekbe. Ez az összenyomódás óriási feszültséget jelent a sejt számára, ami károsíthatja a sejt örökítőanyagát, a DNS-t, és normális körülmények között elpusztítaná, leállítaná a sejt növekedését. A rákos sejtek azonban beindítanak egy zseniális védekezési mechanizmust.

A kutatók megfigyelték, hogy amint a sejtet összenyomják, a sejt mitokondriumai pillanatok alatt a sejtmag köré gyűlnek, mintegy energiagyűrűt alkotva, ami extra energiát (ATP-t) biztosít. Ez a hirtelen energialöket teszi lehetővé, hogy a rákos sejtek azonnal kijavítsák a nyomás okozta DNS-károsodást, és sikeresen túllépjenek a mechanikai stresszen. Ez a túlélési stratégia magyarázhatja, miért olyan hatékonyak a rákos sejtek abban, hogy átjussanak a sűrű daganatos szöveteken, bepréselődjenek az erekbe, és túléljenek a véráramban. Ezt a jelenséget ráadásul emlőrákos betegektől vett mintákban is megerősítették, különösen azokon a területeken, ahol a rák éppen a terjedés fázisában volt.

Hol fordulnak elő leggyakrabban áttétek?

Bár a rákos sejtek a test bármely szervébe eljuthatnak, vannak olyan területek, amelyek különösen kedvezőek a megtapadásra és a növekedésre a jó vérellátásuk miatt. A leggyakoribb célpontok közé tartozik a tüdő, ahová gyakorlatilag minden daganattípus adhat áttétet. Hasonlóan gyakori a máj érintettsége is, különösen az emésztőrendszeri rákok, mint a vastagbélrák esetében, mivel a bélből felszívódó vér a májon keresztül áramlik. A csontok gyakori helyszínei az emlőrák és a prosztatarák áttéteinek. Végül az agyban is gyakran alakul ki szekunder tumor, leginkább a tüdőrák, melanoma vagy emlőrák esetében.

Melyek az áttétképződés tünetei?

A metasztázisok tünetei rendkívül változatosak lehetnek, mivel nagymértékben függnek attól, hogy a rákos sejtek a szervezet melyik részében telepedtek meg és kezdenek növekedni. Fontos tudni, hogy a korai stádiumban lévő áttétek sokszor tünetmentesek is lehetnek, és csak rutinszerű kontrollvizsgálatok során fedezik fel őket. Gyakran figyelmeztetnek a betegség terjedésére az indokolatlan fogyás, a pihenéssel sem múló tartós fáradtság vagy gyengeség, a rossz közérzet, vagy a tisztázatlan eredetű láz és éjszakai izzadás. Ezen túlmenően az áttétek helyétől függően szervspecifikus panaszok is megjelennek: a tüdőáttétek utalhatnak tartós köhögésre és nehézlégzésre, míg a májáttétek a has jobb felső részén jelentkező fájdalmat, hányingert vagy súlyos esetben sárgaságot okozhatnak. A csontáttétek fő tünete a tartós, erős fájdalom és a meggyengült csontok miatti patológiás törések veszélye. Végül az agyi áttétek a koponyán belüli nyomásfokozódás miatt súlyos, gyakran reggel jelentkező fejfájással, mozgás- vagy beszédzavarokkal, esetleg görcsrohamokkal járhatnak.

Az áttétképződés blokkolása

A rákos sejtek túlélésének és terjedésének hátterében egy belső „állványzat” áll, amely aktin filamentumokból épül fel. Ez a hálózatos szerkezet lényegében egy energia-szállítási rendszert működtet a sejten belül: ez segíti a sejt energiatermelő központjait, a mitokondriumokat, hogy gyorsan eljussanak a sejtmaghoz. Ezt az energiát használja fel a rákos sejt a gyors szaporodáshoz, a létfontosságú DNS-károsodások kijavításához, vagyis a túléléshez.

A kutatók azonban egy forradalmi felfedezést tettek, miszerint ez a létfontosságú folyamat blokkolható. Amikor a rákos sejteket Latrunculin A nevű gyógyszerrel kezelték, az lebontotta ezt az aktin alapú belső állványzatot. Ennek következtében az energiahurok összeomlott: a mitokondriumok nem tudták eljuttatni az energiát a sejtmaghoz. Mivel a rákos sejtek nem kapták meg a túléléshez szükséges gyors energiát, képtelenek voltak kijavítani a DNS-károsodást, így elvesztették a túlélőképességüket és elpusztultak.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy ha sikerül célzottan blokkolni ezt az energia-mechanizmust, megakadályozható a rákos sejtek szétterjedése, azaz a pusztító áttétképződés. Ez a mechanizmus megértése teljesen új megközelítést nyithat a rákkezelésben, ahol a cél már nem kizárólag a daganat elpusztítása, hanem a rákos sejtek túlélési képességének és terjedésének gátlása.

Poliszacharidokkal az áttétképződés ellen

Régóta tudományosan is elfogadott, hogy a gombákban lévő kis molekulatömegű poliszacharidok és poliszacharid-fehérje komplexek potenciális rákellenes tulajdonságokkal bírnak. Kutatók azt találták, hogy akadályozzák az onkogenezist és a tumormetasztázist azáltal, hogy közvetlenül gátolják a tumorsejtek növekedését és közvetve fokozzák az immunrendszer működését. Befolyásolják a sejtek túlélését, növekedését és differenciálódását szabályozó útvonalakat, és szerepet játszanak a tumor immunmikrokörnyezetének beállításában is. 

Forrás:

https://www.nature.com/articles/s41467-025-61787-x