Az olyan anyagcsere-betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, gyulladásos választ válthatnak ki, amely károsítja az ember DNS-ét, és ez idővel a normál sejtek rákos megbetegedését okozhatja. De, ugyanígy növelheti a daganatos betegségek kockázatát a magas koleszterinszint vagy a hasi zsírfelesleg. Ezek jórésze viszont életmód- és étrendváltással megszüntethető, ezzel pedig a rák kockázata is jelentősen csökkenthető – derül ki a National Geograpic cikkéből.
Urvi Shah, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center adjunktusa szerint a magas rosttartalmú növényi ételek csökkentik a rák előfordulását és a megismétlődés kockázatát, ezért a rák módosítható kockázati tényezőire összpontosította kutatását, ideértve a táplálkozást, az elhízást, a cukorbetegséget és a mikrobiomot.
Arra jutott, hogy az anyagcsere-betegségek, beleértve az elhízást, cukorbetegséget, magas vérnyomást, magas koleszterinszintet és magas trigliceridszintet kulcsfontosságú tényező lehet sokféle rák kialakulásában és progressziójában. Valójában a nyugati étrend és az inaktív életmód együttesen hibáztatható ezekért a nem kívánt állapotokért.
A ma már hagyományos életmód az alkohol, a finomított szénhidrátok és a zsírral telített ételek túlzott fogyasztását jelent, és amikor ehhez még a mozgás hiánya is hozzájárul, akkor jó eséllyel gyulladásos reakciók alakulnak ki, melyek idővel DNS-károsodáshoz vezetnek. Sajnos, minél sérültebb a DNS, annál valószínűbb, hogy a normál sejtek elrákosodnak.
A rák anyagcsere-betegség?
Stephen Freedland, a Cedars-Sinai Rák és Életmód Integrált Kutatási Központjának igazgatója szerint a rákról mint genetikai betegségről alkotott véleményünk olyan terápiák kifejlesztését eredményezte, melyek konkrét genetikai mutációkat céloznak meg. “De, most már tudjuk, hogy a rák tulajdonképpen anyagcsere-betegség, és a rákban bekövetkező számos génváltozás szabályozza az anyagcserét.”
Megdöbbentő adat, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) adatai szerint 2022-ben közel 20 millió új rákos eset és 9,7 millió rákos haláleset történt. Sok magas jövedelmű országban többen haltak meg rákban, mint az addig vezető haláloknak számító szívbetegségekben.
Mivel a rákos sejtek több millió genetikai változást mutatnak, a tumor-specifikus gyógyszerek kifejlesztése rendkívül bonyolult. A tudósok tudják, hogy a hibás anyagcsere — az a folyamat, amellyel a sejtek energiát termelnek és használnak — a rák egyik kiváltó oka. Ez arra utal, hogy a rákos sejtek metabolikusan átprogramozása életképes kezelési stratégia lehet.
Anyagcsere-zavarok és a rák kialakulása
A rákoknak csak 5-10%-a kapcsolódik egy specifikus genetikai mutációhoz, és egyetlen mutáció sem társul az összes rákhoz. A metabolikus (anyagcsere) változások viszont szinte minden rákban előfordulnak.
Egy Kínában végzett 2024-es tanulmány arról számolt be, hogy azoknak az embereknek, akiknél a metabolikus szindróma öt összetevőjéből legalább három kimutatható volt, a kilenc éves vizsgálati időszak alatt 30%-kal nagyobb eséllyel alakult ki rák, mint azoknál, akiknél kevesebb, mint három ilyen kockázati tényező állt fenn. A kutatók azt találták, hogy az emlő-, endometrium-, vese-, vastagbél- és májrák kockázata volt esetükben kiugróan magas.
Az elhízás, a metabolikus szindróma egyik jellemzője, ami magas szintű gyulladással jár. A gyulladás károsítja az egészséges szövetet és hozzájárul legalább a rák kialakulásához. Tanulmányok megmutatják, hogy az elhízott nőknek háromszor nagyobb az endometrium rák kockázata, és 2,5-szer nagyobb a vesedaganat kockázata, mint metabolikusan egészséges és normál súlyú társaiknál.
“A túlzott testzsír, különösen a hason, növeli a gyulladást, a vércukorszint és az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) termelését, amelyek mindegyike bizonyos rákokhoz kapcsolódik” – hívja fel a figyelmet Freedland.
A mechanizmusok különböző típusú rákok esetén eltérőek lehetnek, a metabolikus diszfunkció a közös nevező. De az, hogy mit eszünk és mennyit súlyzózunk, nem az egyetlen tényező. Egy kutatás azt mutatja, hogy még a normál súlyú, metabolikus szindrómás egyéneknél is nagyobb a rák kialakulásának kockázata.
A rákos sejtek glükózt fogyasztanak
Az az elmélet, hogy a rák anyagcsere-betegség, az 1920-as évekre nyúlik vissza, amikor Otto Warburg német tudós arról számolt be, hogy a rákos sejtek metabolikus zavarral bírnak. A normál sejtekkel ellentétben a rákos sejtek szinte kizárólag az energia felhasználására használják a glükózt, még akkor is, ha elegendő oxigén van az alternatív üzemanyagforrások, például a zsírsavak és a fehérjék lebontásához.Ez a tulajdonság lehetővé teszi a korai stádiumú rák kimutatását a fludeoxiglükóz-18 (FDG) pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálattal, ami egy nem invazív képalkotó eljárás.
Rák és táplálkozás: veszélyesek a cukros finomságok
Számos tanulmány összekapcsolja a túlzott glükózfogyasztást, különösen a cukorral édesített italok és finomított szénhidrátok esetében, a fokozott rákkockázattal. Egy kutatás azt sugallja, hogy a cukorbetegségben szenvedő betegek, akik vércukorszint-stabilizáló gyógyszert szednek, kevésbé valószínű, hogy rákot kapnak, mint azok, akik nem szedik a gyógyszert.
A rosszul szabályozott vércukorszint esetén a normál sejtekkel ellentétben, amelyek a hormonális jelekre reagálva abbahagyják a növekedést, a rákos sejtek hibás anyagcseréje megzavarja ezt a folyamatot. Valójában két, a zsírszövetből előállított kritikus hormon — leptin és adiponektin — szerepet játszhat abban, hogy a normál sejteket rákos sejtekké alakítsák, amikor az egyensúly felbomlik.
Az alacsony adiponektin és a magas leptin elhízással és metabolikus szindrómával jár – magyarázza Shah. Ez a megváltozott arány az inzulinrezisztencia és a gyulladás révén növeli a rák kockázatát.
Biomarkerek segíthetnek a rák korai felismerésében
A metabolikus szindróma genetikai változásokhoz vezet, amelyek hajlamosítanak a rák kialakulására. Suresh T. Chari, a houstoni Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának gastroenterológusa úgy véli, hogy éppen ezért bizonyos anyagcsere biomarkerek segíthetnek a rák korai felismerésében.
“De maga a rák is számos anyagcsere-rendellenességet okoz a diagnosztizálását megelőző években” – teszi hozzá.
Ez a kapcsolat Chari szerint lehetőséget kínál: az olyan anyagcsere-zavarok, mint a cukorbetegség, és olyan tényezők, mint a lipidszint és a C-reaktív protein értéke (a gyulladás mértéke) elősegíthetik a rákok időbeni kimutatását. Mivel a két folyamat annyira összefonódik, az anyagcsere-rendellenességek leküzdésére szolgáló terápiák tulajdonképpen bármilyen típusú rák megelőzésében és kezelésében hasznosak lehetnek.
A táplálkozás és az étrendváltás az egyik kulcs
A vércukorszint, a vérnyomás és a koleszterin rendszeres ellenőrzése, valamint az anyagcsere-rendellenességek megszüntetése segíthetnek az orvosoknak a rák korai megtalálásában, vagy akár teljes megelőzésében.
Mindebben az étkezésnek óriási a szerepe. Vegyünk két példát. Az édesített italok fogyasztásával 40-60%-kal megnő a rendellenes fehérjék mennyisége és ez növeli a multiplex mielóma kockázatát. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek 30-50%-kal csökkentik ennek a rákkeltő állapotnak a kockázatát. Rádásul az anyagcsere rendezése, az étrend- és életmódváltás javíthatja a túlélési esélyeket a már kialakult rák esetében is.
Az egészséges táplálkozás, a napi szintű mozgás csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, és javíthatja a gyógyulás esélyét. Ezek a minden nap meghozott döntések drámai változást eredményezhetnek a rák és más betegségek kialakulásának kockázatában – állítja Freedland.
Forrás: https://www.nationalgeographic.com/science/article/metabolic-disease-obesity-diabetes-cancer-risk
